(Sajnos más irányú elfoglaltságaim miatt nem tudtam részt venni a Klub júniusi programjain. A kirándulásról klubtagunk, Fábián Sándor gondolatait és képeit mutatom be.BK.)

                                               Kirándulás

Nagy volt a közösségi akarat,

Szigligeten töltjük a nyarat.

Na nem a három hónapot,

Csak pár órát, vagy fél napot.

De ledöbbentünk a parkolóba,

Hova lett tagtársaink egója.

Annyian voltunk csak mint a gonoszok,

Heten vártuk az élmény napot.

Mit is beszélek, kicsit tévedek,

Tiborék hoztak két gyereket.

Nagyszülőknek szeme fénye,

Velünk jött a vár nézésre.

Indult is az autó karaván,

Három autóval mentünk lazán.

Néztük a régen látott vidéket,

Engem a táj nagyon megigézett.

Szigligetre érkezvén mit láttam,

Magamat egy ékszerdobozban találtam.

Hiába hőzöng az osztrák mellét verve,

A Magyar földnek nincsen párja világ szerte.

S mint a régi hős bajvívó vitézek,

Megrohamoztuk a falakat, melyek égig érnek.

Persze kicsit túlzó állításom,

De ezt a hazugságot én nem bánom.

Kirándultunk ott azon a helyen,

Hol hazánkat védte a hősi küzdelem.

Dicső őseink, katonák és porok,

Ha rájuk gondolok, ma is beleborzongok.

A falakról látható volt a Balaton felvidék,

Nem gyönyörű, egyszerűen meseszép.

Ez a hazánk ez az áldott földdarab,

Nincs sehol párja a Nap alatt.

Szeressük a hazánkat, szeressük tagtársak,

Itt ringott bölcsőnk, itt hódolunk be a halálnak.

De amíg élünk, mindenhol büszkén hirdessük,

Szép vagy Magyarország, Te vagy a mindenünk.

Fábián Sándor

Hó végi találkozónkon - a 3. TÉK-l közös rendezvényen-, a működési területünkön élő honvédségi nyugdíjasok közül Erhard Lászlónét, Hettinger Károlynét és Somogyi Lászlót köszöntöttük kerek születésnapjuk alkalmából és sor került Molnár Sándorné névnapi köszöntésére is.