A meteorológiai előrejelzések miatt kissé félve indultunk el pénteken délután a szokásos májusi, félhivatalos programunkra. Kenesén kisebb meglepetés várt ránk, szokott szállodánk helyett egy másikban helyeztek el bennünket. Ez kezdetben zavaró volt, de végül nem bántuk meg. A szokott csapat vett részt a kiránduláson, melyről ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez magánprogram, a Klub csak a szervezést végzi, de saját költségén az vesz részt ezen, aki akar. 

Kellemes idő fogadott bennünket. Azt már a vacsora alatt tisztáztuk, hogy a 16 fokos víz miatt fürdés nem lesz, de lángost már lehet venni. A vacsora utáni séta a parton több meglepő élményt hozott. Azt tudtuk, hogy sok víz van a tóban, de a tavalyi képekre emlékezve a csónakkikötő „feszített” víztükre mégis meglepő volt. A márciusi időjárás valahogy mindent megzavart. Tavaly vígan úszkáltak a kikelt vadkacsák, hattyúk, most egy árva kacsa páron kívül semmilyen állatot nem láttunk a vízen. Nem volt meg a hattyú pár, nem voltak küszök a parti vízben, nem voltak horgászok, ugyanakkor rengeteg varjú szállta meg a park fáit és tisztelte meg az alattuk sétálókat.

Az este rendezkedéssel, majd éjszakába nyúló beszélgetéssel telt el, mely, míg bírtuk a hotel erkélyén folyt, végül a hűvös idő bekergetett bennünket. 

Másnap délelőtt Kenesére kirándultunk. Május 25-e, szombat  és reggel 9 óra volt, így eléggé rosszul érintett bennünket, hogy a strand melletti üzletsor zárt ajtókkal „várta” a vendégeket. Azért ennyire nem volt rossz idő. Ilyenkor azért elgondolkodik az ember, hogy mennyire jogosak a vendéglátók panaszai. Fagyi és lángos nélkül mentünk vissza az üdülőbe, majd szomorúan tapasztaltuk, hogy ott sincs nyitva semmi. Elég lehangoltan üldögélt a csapat a szépen felújított, de egyelőre nem működő üzletsor előtt, mikor végre megtudtuk, hogy nyitni fog az egyik üzlet és lesz lángos is. Lett, ráadásul nagyon finom, így megjött a kedvünk is, így ebédig beszélgetéssel, napozással telt az idő. 

Az ebéd utáni lusti (meg F-1 nézés) után irány újra Kenese. Ezúttal már szerencsénk volt, kedvenc fagyizónk is hatalmas választékkal várt bennünket. Gyönyörű napsütés volt, jól éreztük magunkat. 

Napközben már felfedeztük, hogy a folyosónk végén egy nagyszerű közösségi sarok van, így ez lett az esti „szakmai” beszélgetés színhelye. Téma (meg más is) volt bőven, így az esti sorozatokat kedvelők megint lemaradtak kedvenc filmjeikről. Nagyon jók ezek a hosszú beszélgetések. Előkerülnek a már ismert történetek, új sztorik, napi aktualitások, sok nevetés, információ csere jellemzi őket. Egy egymást jól ismerő, évtizedekig jóban-rosszban együtt dolgozó csapat tagjai beszélik meg a múlt a jelen és a jövő eseményeit. Ilyenkor érti meg az ember, hogy egyes cégek miért szerveznek csapatépítő tréningeket. Ezek az együttlétek adják az egésznek a lényegét, sikerét pedig elősegíti a szép környezet, a kellemes körülmények. Talán (a hús megsütése mellett) ezért találták fel őseink a tábortüzet. 

Reggelre megérkezett az eső, ez aztán meghatározta további programot. A lényeg az egyáltalán nem aktív pihenés volt, ebéd után irány haza. 

Összességében egy nagyon jól sikerült, vidám, pihentető, kikapcsolódást jelentő hétvége volt.

Képeinket a Kenesén/Kenese 2013. galériában nézhetik meg.  

BK.