Az eddigiektől eltérően, csodálatos időben indultunk el az Ajka környékén található kalandparkba. A többség még soha nem volt ott, így nagy várakozással tekintett a várható látnivalókra. Ennek köszönhető, hogy unokát senki nem mert bevállalni, csak mi öregek mentünk "kalandozni".

Nos, nem csalódtunk. A festői völgyben kiépített létesítményben minden volt ami egy kellemes, kalandos nap eltöltéséhez szükséges. Kisgyerektől a idősekig mindenki találhat magának lehetőséget.

Mi a "mindent a szemnek" elvét követve jártuk be az egyes helyszíneket, némileg irigykedve nézve az önfeledten "kalandozó" korosztályokat. Aki esetleg sokallotta a tó körüli sétát, annak javasoltam a felette húzódó kötélpályát, -lerövidítendő az utat- de nem akart kötélnek állni senki. Nézegettük az embereket, a létesítményeket, a nagyon sok csinos hölgyet, a vizi akadályokon csetlő-botló, vízbe eső fiatalokat. A legbátrabb B. Zsóka volt aki tutajon kelt át a tó közepén lévő szigetre, ahol árnyékban értékeltük a látottakat. A park mindenkinek tetszett, általános vélemény volt, hogy az unokát el kell hozni ide, de nem nekünk, hanem a szüleiknek. Mi már a vigyázásban sem tudnánk itt lépést tartani velük annyi a látnivaló, a kipróbálandó eszköz.

A jól sikerült sétát a park éttermében egy finom ebéddel zártuk le.

A kirándulásról készített képeket megnézhetik a galériában Kalandpark név alatt.

BK.